Mikorra ezt olvassátok valszeg én már egy paradicsomi környezetben fogok tartózkodni. Újra megerősítést fog bennem kapni az az érzés,hogy Európa Hegyeshalomnál kezdődik és mi igenis ázsiaiak vagyunk. A szó igazi, vadállati értelmében.
Hegyek, hó, kulturált emberek. Ahol még talán a tanárok sem arra játszanak,hogy mikor tudnak megalázni egy kis óraközbeni beszélgetés miatt. Nincsen neked anyád? Ezt minden bizonnyal nem fogom hallani egy európai ember szájából sem még akkor sem ha véletlenül elnevetném, elmosolyognám magam egy fiktív osztrák magyarórán. 6 nap, 5 éjszaka a mennyországban. Bármerre nézek, csak az egeket ostromló ormokat látom és mindent beborít majd a fehérség, a tisztaság. Eldobált csokispapír, szemétlerakó az erdőkben? Meghagyom nektek ezt az élményt erre a rövid időszakra.
Ha esetleg nem térnék vissza, disszidálnék vagy életemet veszteném a végtelen lejtőkön és szakadékokban akkor gondoljatok majd rám néha. Én szerettem mindenkit, de most főleg egy embert. Remélem megbocsájt nekem ezért a néhány negatív sorért, de már rég voltam igazán pesszimista és most szeretném kiélni magam. :D
Valószínűbb,hogy semmi bajom sem lesz, visszatérhetek a posványba, a féligazságok és a háttal előre felé haladás országába ahol a felzárkózás és a leszakadás váltogatja egymást. De ha mégse, és ez az utolsó üzenetem nektek, akkor őrizzétek meg az emlékem. Olvassátok a blogom holtomban, próbáljátok megérteni a hibáim és nem elkövetni őket, értékeljétek a jómat és emlékezzetek meg róla. De a legfontosabb,hogy tulipánt hozzatok a síromra.
Szerettelek Magyarország, Ázsia nyugati pereme.
(2009.01.27)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.